A kerítést nem a terület, hanem az állat ellen méretezzük. Az őz ugrik, a szarvas magasabbra ugrik, a vaddisznó nem ugrik, hanem alul nyom és túr, a nyúl pedig átbújik a szemen. Ezért ugyanaz a háló az egyik faj ellen működik, a másik ellen nem.
A vadászati törvény öt nagyvadat nevez meg, amelynek a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási kárát meg kell téríteni: gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és muflon. Szőlőben, gyümölcsösben, szántón, erdősítésben és csemetekertben az őz, a mezei nyúl és a fácán kára is ide tartozik. A vadkárért való felelősségről külön leírás szól.
Fajonként
| Vadfaj | Hogyan jut át | Ami megállítja |
|---|---|---|
| Gímszarvas | Átugorja a 2 méteres kerítést | 250 cm-es háló |
| Dámszarvas | Ugrik, alacsonyabbra, mint a gím | 200-220 cm-es háló |
| Őz | Ugrik, és a laza háló alatt átbújik | 160-180 cm-es, feszes háló |
| Vaddisznó | Alul nyom, túr, aláás | Aláásás elleni védelem és csúszásmentes kötés, villanypásztorral |
| Mezei nyúl, üregi nyúl | Átbújik a szemen | Alul sűrített szemméret |
Gímszarvas
Gímszarvasos területen 250 cm-es hálót építünk. Közúton ezt az előírás írja elő, máshol a tapasztalat: a 2 méteres kerítést a gím átugorja. A csavart kötésű háló 250 cm-es magasságban kapható, a csúszásmentes legfeljebb 244 cm-ben.
Dámszarvas
A dám alacsonyabbra ugrik, mint a gím. 200-220 cm-es háló tartja meg. Ha a területen gím is előfordul, a gímre méretezünk.
Őz
Az őz ellen 150 cm alatt nincs értelme kerítést építeni. 160-180 cm-es hálót építünk, közúton 180 cm az előírás ott, ahol gímszarvas nincs. Az őz a laza háló alsó széle alatt is átbújik, ezért a feszesség és az alsó szál rögzítése ugyanolyan fontos, mint a magasság.
Vaddisznó
A vaddisznó nem ugrik. A háló alsó szélét nyomja fel, aláás, és a laza kötésű hálón a szemeket széttolja. Ellene három dolog működik:
- Aláásás elleni védelem. A fonatot a talajra visszahajtjuk vagy beássuk. Közúton az előírás legalább 30 cm leásást és az alsó szálon 20 cm földtakarást kíván.
- Csúszásmentes kötés. Az erősített csúszásmentes háló kötése megtartja a szemek formáját, ezért a nyomásnak jobban ellenáll, mint a csavart kötésű.
- Villanypásztor. A vadháló mellé szerelt vezeték vagy a szigetelőkkel rögzített, impulzus alá helyezett háló. Vaddisznónál a kombinált kialakítás hatékonyabb, mint bármelyik önmagában.
A vaddisznó ellen a magasság másodlagos. 150 cm-es, jól lezárt és feszített háló megállítja, 250 cm-es laza háló nem.
Mezei nyúl és üregi nyúl
A nyúl a szokásos vadhálószemen átbújik. Ahol a nyúl is károsít, a háló alsó 80 cm-es sávjára 5-8 cm lyukbőségű, sűrű hálót építünk. A kerítés felső része megtartja a nagyvad elleni funkciót. Napelemparknál a kábelezés miatt ezt a kialakítást építjük.
Muflon
A muflon hegyvidéki, sziklás területen fordul elő, és a vadkár-fajok közé tartozik. Külön magasságot nem rendelünk hozzá: a kerítést a területen élő legnagyobb ugró fajra méretezzük, és a muflonos területeken ez a gímszarvas vagy a dám.
Ha több faj is előfordul
A magasságot a legnagyobb ugró faj, a háló aljának kialakítását és a szemméretet a legkisebb faj dönti el. Gím és vaddisznó együtt: 250 cm-es háló beásott alsó széllel. Őz és nyúl együtt: 180 cm-es háló alul sűrített szemmel.
Az elérhető magasságokról és a két kötéstípusról a hálómagasságokról szóló leírás ír. Az oszlopot a terület dönti el: erdészeti és mezőgazdasági területen akác, közúton és ipari nyomvonalon horganyzott acél.
Amit a felmérésen megkérdezünk
Melyik faj okozza a kárt, és mikor. Ha a megrendelő nem tudja, a nyomokból látszik: a túrás vaddisznó, a rágás magassága őz vagy szarvas, az átbújás nyúl. A vadászatra jogosult a területen élő fajokat ismeri, és a kerítéshez az ő hozzájárulása is kell.