A termőterületek vadkár elleni védelménél két kérdést kell egyszerre eldönteni: milyen kialakítás állítja meg ténylegesen az adott vadfajt, és milyen eljárási úton létesíthető a kerítés. Szőlőnél, gyümölcsösnél és kertnél a jogszabály kedvezőbb feltételeket ad.
A szőlő, gyümölcsös és kert külön elbírálást kap
Vadászterületen a tartós telepítésű kerítés engedélyezésének két olyan korlátja van, amely nagyobb táblák bekerítését gyakran ellehetetleníti: az egybekeríteni tervezett terület nem haladhatja meg az 50 hektárt, és a tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni.
Szőlő, gyümölcsös vagy kert esetében a vadászati hatóság ezektől eltérhet, a gazdálkodási szempontokra és a föld használójának indokaira figyelemmel. A mentesség nem automatikus: a hatóság mérlegel, ezért a kérelemben a gazdálkodási indokokat, a korábban megpróbált védekezési módokat és a károsítás mértékét is le kell írni.
A további feltételekről és az eljárásról a vadvédelmi kerítések engedélyezéséről szóló összefoglaló ír.
Állandó vagy időszakos védelem
A második eldöntendő kérdés, hogy a védelemre az év melyik részében van szükség. Az engedélykötelezettség is ehhez kötődik. Tartós telepítésűnek az a kerítés számít, amely a bekerített mezőgazdasági növénykultúra tenyészidőszakát követő egy hónap elteltével is fennáll.
Ha a védelem a tenyészidőszakra korlátozódik, és a nyomvonalat utána elbontják, a kialakítás rendszerint nem tartozik az engedélyköteles körbe. Állandó szőlő- vagy gyümölcsöskerítésnél viszont igen. Ugyanannak a területnek a védelme tehát két eljárási úton is megoldható.
Vadháló vagy villanypásztor?
| Szempont | Vadháló | Villanypásztor |
|---|---|---|
| Jelleg | Fizikai akadály | Impulzus alá helyezett vezeték vagy háló |
| Használat | Állandó nyomvonal | Állandó vagy időszakosan áthelyezhető |
| Energiaellátás | Nem szükséges | Hálózati vagy napelemes |
| Karbantartás | Feszesség és rögzítések ellenőrzése | Növényzet távoltartása, feszültségmérés |
A kettő nem zárja ki egymást. A vadháló mellé külön elektromos vezeték szerelhető, vagy megfelelő kialakításnál maga a szigetelőkkel rögzített háló kapcsolható a villanypásztor-készülékhez. Vaddisznó ellen a vadháló mellé villanypásztor kerül.
Termőterületnél, ahol nincs a közelben hálózati csatlakozás, napelemes ellátással dolgozunk. A kivitelezésről a villanypásztor oldal ír.
Magasság és aláásás elleni védelem
Szőlőnél és gyümölcsösnél az őz és a vaddisznó a meghatározó. Az őz ellen a magasság számít, a vaddisznó aláás, ellene a háló alját kell védeni.
Az aláásás valós kockázat, ezért a fonat a talajra visszahajtható vagy beásható. Ezt a döntést a talaj és a károsítás jellege alapján a felmérésen hozzuk meg. A magasságokról és a két kötéstípusról a hálómagasságokról szóló leírás ír.
Kapuk és gépi bejárás
A művelés gépi eszközeinek be kell férniük a kapun, és a kapupontok helye meghatározza a tábla megközelítését. Ezért a kapuk helyét, méretét és számát már a nyomvonal kijelölésekor rögzíteni kell. Festett vagy horganyzott vadhálókapukat 1 és 6 méter közötti szélességben gyártunk és telepítünk, személykapuval kiegészítve.
Villanypásztornál a bejáratokhoz és a külön kapcsolható szakaszokhoz kapuátvezetéseket alakítunk ki, a vezetékezéssel együtt.
Amit az ajánlatkéréshez adjon meg
A helyszín, a hozzávetőleges hossz, a kultúra típusa, a jellemző károsító vadfaj, a kapuk igénye és néhány fotó. Az ajánlatkérő űrlapon képet és PDF-et is csatolhat.
Források és hatályosság
Ez az összefoglaló tájékoztatásul készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A konkrét ügyben az eljáró hatóság álláspontja az irányadó.
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 29/A. §
- A vadászati törvény végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 24. §
A hivatkozott szövegeket a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőriztük, a vadászati törvény 2026. március 1-jén hatályos állapota szerint. Utolsó ellenőrzés: 2026. szeptember 3.