A kerítés a vadkár elhárításának egyik eszköze, és a vadászati törvény a gazdálkodót a vadkár elhárításában közreműködésre kötelezi. Ez a leírás azt foglalja össze, ki felel a vadkárért, mit vár el a törvény a föld használójától, és hol jön be a képbe a kerítés. Tájékoztatásul készült, nem jogi tanácsadás.
Mi számít vadkárnak
A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a vad által okozott kárt. Vadkárnak a törvény két kört nevez:
- a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott kár,
- az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben és a csemetekertben okozott kár.
Mindkét körben a kár tíz százalékot meghaladó része térítendő. Az első tíz százalék a természetes önfenntartási érték, ezt a gazdálkodó viseli.
Más fajok, például a róka vagy a borz kára nem vadkár a törvény értelmében. A fajonkénti kerítésválasztásról szóló leírás az öt nagyvadat és az apróvadat veszi sorra.
A föld használójának kötelezettségei
A törvény a föld használóját a vadkár megelőzésében aktív szerepre kötelezi. A 79. § szerint a föld használója köteles:
- a vadkár elhárításában és csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni,
- a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni,
- az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan kultúrát termeszteni, amelynek magassága lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését,
- a művelt területet a kritikus időszakokban ellenőrizni,
- nagy értékű növénykultúra esetében fokozottan közreműködni a vadkár megelőzésében,
- hozzájárulni ahhoz, hogy a vadászatra jogosult ideiglenes vadkárelhárító berendezéseket létesítsen,
- kaszáláskor vadriasztó láncot vagy más, hanghatáson alapuló riasztót használni.
A föld használója emellett jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
A Kúria 2023-as döntésében is ezt a közreműködési kötelezettséget emelte ki: a gazdálkodónak a vadászatra jogosulttal egyeztetett és a kár elhárítására alkalmas módon kell közreműködnie. Aki a kárt bejelenti, de a megelőzésben nem vesz részt, a kártérítésnél ezzel szembesül.
A vadászatra jogosult kötelezettségei
A 78. § a vadászatra jogosultat is kötelezi. Ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíthet a kár veszélyének fennállása idejére, és az üzemeltetéséről a két fél közösen gondoskodik. A veszélyeztetett területeken vadriasztásról és megfelelő védőberendezésekről is gondoskodnia kell, és a szükséges mértékben vadkárelhárító vadászatot kell végeznie.
Hol jön be a kerítés
A törvény a tartós kerítést nem írja elő és nem is tiltja: a gazdálkodó „a kár elhárítására alkalmas módon“ működik közre, és a kerítés ilyen mód. Két dolgot viszont rögzít.
Az ideiglenes villanypásztor a vadászatra jogosult eszköze is lehet, közös üzemeltetéssel. A tenyészidőszakra korlátozott, utána elbontott villanypásztor nem tartós telepítésű, ezért nem engedélyköteles. Erről a vadvédelmi kerítések engedélyezéséről szóló leírás ír.
A tartós telepítésű kerítéshez vadászterületen a vadászati hatóság engedélye és a vadászatra jogosult hozzájárulása kell. A tartós kerítés költségének megosztásáról a törvény nem rendelkezik, ez a föld használója és a vadászatra jogosult megállapodásának kérdése.
A bejelentés határideje
A vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a közléstől számított öt napon belül nem születik egyezség, a károsult a jegyzőnél kérheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását. A jegyző három munkanapon belül szakértőt rendel ki, és a szakvélemény alapján egyezséget kísérel meg létrehozni.
A tizenöt nap az észleléstől számít, ezért a 79. § szerinti rendszeres területellenőrzés a bejelentésnél is számít.
Források és hatályosság
Ez az összefoglaló tájékoztatásul készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A konkrét ügyben az eljáró hatóság és a bíróság álláspontja az irányadó.
- A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 75. §, 78. §, 79. § és 81. §
- Kúria Kfv.VI.37.559/2023/9. számú döntése a föld használójának közreműködési kötelezettségéről
A hivatkozott rendelkezéseket 2026. szeptember 4-én ellenőriztük. A tíz százalékos küszöb és a tizenöt napos határidő a 2015. évi CLXXXIII. törvénnyel módosított szöveg szerinti; régebbi másolatokban még öt százalék és harminc nap szerepel.