A drótfonat és a táblás kerítés ugyanazt a feladatot látja el, de máshogy viselkedik a terepen és máshogy öregszik. A választás négy szemponton dől el: követi-e a kerítés a terepet, javítható-e szakaszosan, mekkora terhelést kap, és mennyire számít a megjelenés.
A két szerkezet
A drótfonat kifeszített háló. Acéloszlopok tartják, a sarok-, vég- és kapuoszlopok merevítése veszi fel a feszítőerőt, és alsó, középső és felső feszítőhuzal segít megtartani a háló vonalát. A szemméretet, a huzalvastagságot és a felületet az ajánlat műszaki tartalma rögzíti.
A táblás kerítés kész, merev elemekből áll. A táblát az oszlopokhoz rögzítjük, a szerkezet merevségét maga a tábla adja, nem a feszítés.
Ebből a különbségből következik minden további.
| Szempont | Drótfonat | Táblás kerítés |
|---|---|---|
| Terepkövetés | Követi a terep vonalát | Táblánként lépcsőzik |
| Javítás | Szakaszosan javítható | Táblánként cserélhető |
| Bővítés | Később folytatható | Később folytatható |
| Merevség | A feszítéstől függ | A táblától függ, nagyobb |
| Megjelenés | Beláthatóbb | Rendezettebb |
Mikor a drótfonat
A drótfonat követi a terepet, szakaszosan javítható és később bővíthető. Ezért olyan helyre való, ahol a nyomvonal hullámos, ahol a kerítés sérülésével számolni kell, vagy ahol a terület még változik.
Jellemző helyszínek: mezőgazdasági terület, udvar, gazdasági épület, kisebb karám és üzemi terület lehatárolása; telephely és intézmény határkerítése, ahol a beláthatóság és a javíthatóság a fontos; legelő szakaszolása és termőterület lehatárolása, a használathoz illeszkedő magassággal és kapukkal.
A javíthatóság a leggyakrabban alábecsült szempont. Egy sérült drótfonatnál a hibás szakasz kicserélhető anélkül, hogy a mellette lévő rész szerkezetéhez hozzá kellene nyúlni; a feszességet viszont a merevített pontok között vissza kell állítani.
Mikor a táblás kerítés
A táblás kerítés merevebb, rendezettebb megjelenésű, és nagyobb ipari terheléshez is választható. Akkor indokolt, ha a kerítés mellett rendszeres a gépi mozgás, ha a megjelenés a beruházás része, vagy ha a szerkezetnek ütközésszerű terhelést is fel kell vennie.
A 2D és a 3D tábla közötti különbségről és a felületről a 2D vagy 3D táblás kerítésről szóló leírás ír.
Amiben a kettő nem különbözik
Néhány dolgot mindkét megoldásnál ugyanúgy kell csinálni, és ezek gyakran fontosabbak a típusválasztásnál.
Az oszlopokat 70-100 centiméter mélyre telepítjük, egyenletes kiosztással. A sarok-, vég- és kapupontokon merevített szerkezet készül, mert a terhelés ott ér véget; a kialakításról a sarok- és végmerevítésről szóló leírás ír.
A korrózióvédelmet mindkettőnél a bevonat adja, és mindkettőnél ugyanott jelenik meg először a hiba: a vágott végeken, a rögzítéseknél és a talajjal érintkező szakaszon. Erről a horganyzott huzalról és a bevonatokról szóló leírás ír.
A kapu mindkét kerítéshez a kerítéssel együtt készül, és a helyét a nyomvonal kitűzésekor kell rögzíteni.
Ha a vad is szempont
Ha a kerítésnek vadat is távol kell tartania, a kérdés már nem drótfonat és táblás kerítés között dől el, hanem a magasságon, az aláásás elleni védelmen és a szemméreten. Ezt a melyik vadfaj ellen milyen kerítés leírás foglalja össze, a hálómagasságokat pedig a vadháló magasságokról és kötéstípusokról szóló összefoglaló.
Napelemparknál mindhárom megoldás szóba jön, ott a kerület hossza és az apróvad elleni védelem dönt; erről a napelempark kerítéséről szóló leírás ír.