A vadháló élettartamát a huzal bevonata dönti el, nem a huzal vastagsága. Egy vastag, gyengén horganyzott huzal hamarabb rozsdásodik át, mint egy vékonyabb, vastag bevonatú. Ez a leírás azt mutatja meg, mit jelentenek a bevonat adatai, és hol kell figyelni rájuk.
Mit csinál a horgany
A horganyzás cinkréteg az acélon. A cink a levegőn cink-oxid réteget képez, ez a fehér elszíneződés, és ez a réteg védi a további korróziótól. Amíg cink van a felületen, az acél nem rozsdásodik, mert a cink áldozza fel magát helyette. A vörös rozsda akkor jelenik meg, amikor a cink elfogyott.
A bevonat élettartama ezért a cink mennyiségétől függ, amit négyzetméterenkénti grammban adnak meg.
A bevonat osztálya: EN 10244-2
Az acélhuzal cink- és cinkötvözet-bevonatát az EN 10244-2 szabvány osztályozza. Az A osztály a legvastagabb bevonat, a B osztály vékonyabb. A megkívánt legkisebb bevonattömeg a huzal átmérőjétől függ:
| Huzalátmérő | A osztály | B osztály |
|---|---|---|
| 1,85-2,15 mm | 215 g/m² | 115 g/m² |
| 2,15-2,50 mm | 230 g/m² | 125 g/m² |
| 2,50-2,80 mm | 245 g/m² | 125 g/m² |
A két osztály között kétszeres a különbség. Egy „horganyzott“ felirat ezért önmagában nem mond semmit; a bevonat tömege vagy osztálya mond.
Cink-alumínium ötvözet
A tiszta cink helyett 95 százalék cink és 5 százalék alumínium ötvözetéből is készül bevonat. Az ötvözet homogénebb, jobban tapad, hajlításnál nem pattogzik le, és lassabban korrodál.
Gyártói sóködkamrás vizsgálatban, az ISO 9227 szerint, az A osztályú cink-alumínium bevonaton 1000 óra után jelent meg az első vörös rozsda, az azonos osztályú nehézhorganyzott huzalon 300 óra körül. Ez laboratóriumi, gyorsított vizsgálat, nem évekre átváltható érték, de a sorrend a terepen is ez.
A huzal vastagsága
A vadhálók két huzalvastagsággal készülnek. A felső és alsó szegélyhuzal vastagabb, 2,5 mm, mert ez veszi fel a feszítőerőt. A belső vízszintes és a függőleges huzalok vékonyabbak, 1,6-2,0 mm, ezek adják a szemeket. A csavart kötésű és a csúszásmentes háló ebben nem különbözik; a különbség a kötésben van, amiről a hálómagasságokról szóló leírás ír.
Hol támad a korrózió
A kerítés nem egyenletesen rozsdásodik. Négy helyen gyorsabb:
- A talajszinten. A nedves és száraz állapot váltakozása a talaj felett néhány centiméterrel a leggyorsabb. Ahol a fonatot beássuk vagy a talajra hajtjuk, az alsó szál végig ebben a sávban van. Ezért a beásott kerítésnél számít legjobban a bevonat osztálya.
- A vágott végeknél és a kötéseknél. Ahol a huzalt elvágják, a keresztmetszet csupasz acél. A cink a vágás szélén egy darabig még védi, de a kötések és a toldások a leggyakoribb rozsdásodási pontok.
- Közút mellett. A téli sózás a kerítés alsó sávját éri. Közúti szakaszon ezért az alsó szál és a leásott rész bevonata többet számít, mint máshol.
- Sérült felületen. A telepítéskor megkarcolt vagy megnyomott bevonat alatt az acél korábban rozsdásodik. A hálót ezért nem húzzuk a lehető legfeszesebbre, és a kötéseket nem kalapáljuk.
Az oszlop bevonata
A horganyzott acéloszlop tűzihorganyzással készül, a bevonat vastagságát az EN ISO 1461 szabja meg. Az oszlop talajba kerülő része ugyanabban a talajszinti sávban van, mint a háló alsó szála. Az akácoszlopnál ezt a részt bitumenes bevonat vagy égetés védi, erről az akácoszlopról és acéloszlopról szóló leírás ír.
Mit kérjen a kiírásban
A háló bevonatának tömegét vagy osztályát és az ötvözet fajtáját, nem csak azt, hogy horganyzott. Közúti kiírásnál ezt a tenderdokumentáció rögzíti. Máshol a felmérésen mi javaslunk bevonatot a talaj, a beásás és az úttól való távolság alapján.