A közúti vadvédelmi kerítés abban különbözik minden más munkától, hogy egy szakasz több kilométer hosszú, a nyomvonal végig ismétlődik, és a műszaki tartalmat útügyi műszaki előírás és a tenderdokumentáció határozza meg.
Több száz kilométer közúti vadvédelmi kerítés épült a közreműködésünkkel Magyarországon. Referenciáink között az M0, az M1, az M2, az M3, az M4, az M6, az M7, az M15, az M19, az M25, az M30, az M31, az M35, az M60, az M85, az M86, a 21-es főút és a 67-es főút szakaszai szerepelnek. Megrendelőnk jellemzően az útépítő kivitelező vagy az útkezelő.
Miben más a közúti nyomvonal
| Szempont | Közúti szakasz | Egyéb vadvédelmi kerítés |
|---|---|---|
| Műszaki tartalom | Az e-UT 03.07.53 előírás és a tenderdokumentáció szabja meg | Mi javasoljuk a helyszín alapján |
| Oszlopkiosztás | 5 méter | Általában 3-6 méter, a terephez igazítva |
| Magasság | 250 cm gímszarvas előfordulásánál, egyébként 180 cm | 127-250 cm, az állatfajhoz választva |
| Vadkijutás | Vadkiugró rámpa a kerítés belső oldalán | Rendszerint nem szükséges |
| Engedélyezés | A beruházó feladata | Jellemzően a megrendelő intézi |
Máshol mi javasoljuk a hálót, az oszlopot és a magasságot a helyszín alapján. Közúton a dokumentáció írja elő, és a kivitelezés feladata, hogy azt hosszú szakaszon egyenletesen teljesítse.
Melyik előírás vonatkozik rá
A közutak melletti védőkerítésekre és ökológiai átjárókra jelenleg az e-UT 03.07.53:2019/M1:2021 jelű útügyi műszaki előírás vonatkozik, amelynek címe „Ökológiai átjárók és védőkerítések kialakítása közutak mellett“. Ez 2021. szeptember 15-én lépett hatályba, és felváltotta a korábbi két előírást: a 03.07.51:2007 jelűt az ökológiai átjárókról és a 03.07.52:2007 jelűt a védőkerítésekről. Mindkét régi jelzet ma archív, tehát régebbi dokumentációra hivatkozó kiírásnál érdemes ezt ellenőrizni.
Az előírás egy dokumentumban kezeli a védőkerítést és az ökológiai átjárót, mert a kerítés akkor tölti be a szerepét, ha a vad számára marad átjutási lehetőség a kijelölt helyeken.
A 2021. szeptember 15. előtt megkötött szerződéseknél a korábbi, 2019-es változat 2026. szeptember 15-ig alkalmazható, a közút építtetőjének vagy kezelőjének erre irányuló nyilatkozata alapján, amit a dokumentumokban meg kell hivatkozni. Ezt követően a módosított előírás az irányadó. Régebbi keretszerződés alapján futó munkánál ezért tisztázni kell, melyik változat szerint készül a műszaki tartalom.
Mit ír elő az e-UT 03.07.53 a kerítésre
Az alábbiak a módosított előírás követelményei. Nem helyettesítik a dokumentum és a kiírás elolvasását.
Oszlopok és merevítés
A védőháló tartószerkezete merev, fából vagy fémből készül, és a töréspontoknál, a kapuknál, valamint az árokkeresztezéseknél merevítő támaszokkal kell ellátni. Fémoszlopnál az oldalsó merevítéssel ellátott oszlopokat és az oldaltámaszokat legalább 30×30×30 centiméteres betontömbbe kell építeni, vagy az oszloprendszer saját rögzítőelemével a talajhoz rögzíteni. Egyenes vonalvezetésű kerítésen a támasztó oszlopok legfeljebb 20 centiméterre állhatnak el a kerítés síkjától.
Ahol a kerítés mellett gépi kaszálás lehetséges, ott a merevítő támaszok nem akadályozhatják a kaszálást. Ezt a tervezés során vizsgálni és az út üzemeltetőjével egyeztetni kell.
Aláásás elleni védelem
Nagy oszloptávolságnál a háló alsó éle és a talaj közötti résen a kisebb testű állatok bejuthatnak az út területére. Ezért a védőhálót legalább 30 centiméter hosszban a talajba kell ásni, az alsó szálra legalább 20 centiméter földtakarás kerüljön, és a felszín alatti rész nem hajolhat az útpálya felé.
Rézsűn vagy hídon történő átvezetésnél a leásás elhagyható, ha veszélyeztetné a töltés állékonyságát. Ilyenkor a hálót a talajra kell fektetni, oszlopközönként legalább két helyen, legalább 60 centiméter hosszú talajhoronnyal rögzítve, és a talajra fektetett fonat az útterülettől kifelé helyezkedjen el.
Árokkeresztezés
A védőkerítés merőlegesen keresztezze az árkot, hogy az árokrács nyitható maradjon. Az útpálya irányába történő nyithatóság az árokburkolásba fúrt, rögzített, horganyzott acél dübelekkel is megakadályozható; ezek burkolatból kiálló része legalább 8 centiméter hosszú és legalább 8 milliméter átmérőjű legyen.
A magasságot az állatfaj dönti el
Közúti nyomvonalon két magassággal dolgozunk. Ahol gímszarvas is előfordul, 250 centiméteres hálót építünk. Ahol nem, ott 180 centiméter a szokásos magasság.
A kötés típusát a megrendelői igény és a dokumentáció határozza meg, tehát csavart kötésű és erősített csúszásmentes háló egyaránt szóba jön. A kettő közötti különbségről a hálómagasságokról szóló leírás ír.
Horganyzott acéloszlop, öt méterenként
Hosszú, ismétlődő szakaszon a horganyzott acéloszlop a tartószerkezet. Korrózióvédett, egyenletes méretű, és gépi telepítéssel gyorsan, pontosan kiosztható.
Közúton öt méteres oszloptávolsággal dolgozunk. Ez szűkebb, mint a máshol szokásos 3-6 méter.
Az oszlopokat 70-100 centiméter mélyre telepítjük. A merevítésekről és a feszítésről a sarok- és végmerevítésről szóló leírás ír részletesen; közúton fémoszlopnál kétoldali, 45 fokos ferde támasz készül, és hosszú egyenesben 50 méterenként közbenső merevítés.
Vadkiugró rámpa: ami kiengedi a bent rekedt vadat
A közúti vadvédelmi kerítésnek a vadat kívül kell tartania, és a kerítésen belülre került állatot ki kell engednie, mielőtt az úttestre téved.
Erre vadkiugró rámpát építünk. Ez földfeltöltés a kerítés belső oldalán, amely fokozatosan emelkedik a kerítés vonaláig. A bent rekedt vad a feltöltésen felsétál, és a külső oldalra leugrik. Visszafelé ugyanez nem működik: kívülről a kerítés a teljes magasságában akadály, mert ott nincs mire felmenni. A rámpa tehát egyirányú átjutást tesz lehetővé, anélkül hogy a kerítésen nyílást kellene hagyni.
Az előírás ezt több ponton is konkretizálja:
- A rámpa magassága egyezzen meg a védőháló felső élével.
- A vad kijutásának elősegítése érdekében a színes vadriasztó huzal folytonosságát itt meg kell szakítani.
- A menekülő állatok mozgását növénytelepítéssel, akácfa terelő elemekkel és korlátokkal kell irányítani.
- A rámpáról kiugró állatok nem érkezhetnek burkolt felületre, vízelvezető létesítménybe vagy műtárgyak közvetlen közelébe.
- Rámpát a csomópontok térségében, a folyópályák mellett, valamint ott kell építeni, ahol a vadbejutás kockázata az átlagosnál magasabb.
Az akácfa terelő elemek anyaga ugyanabból a készletből kerül ki, mint a kerítés akácoszlopai, mert az oszlopok előkészítését saját telephelyeinken végezzük.
A rámpák számát és kiosztását a kiírás, a csomóponti helyzet és a nyomvonal adottságai határozzák meg.
Munka forgalom mellett
Élő forgalom mellett is dolgozunk, ha a helyszín ezt kívánja. Az ilyen szakaszokon a forgalomtechnikai feltételeket a megrendelővel és az útkezelővel előre egyeztetjük, mert ezek a napi haladást és a gépek beállását is meghatározzák.
Gépi telepítés hosszú nyomvonalon
Közúton a kivitelezés sebességét a géppark adja. Az oszlopokat lánctalpas cölöpverővel telepítjük, a gépparkban Protech Evo2 és King Hitter III gép van. Emellett öt minikotróval dolgozunk, amelyek közül háromra Rabaud cölöpverő adapter szerelhető, így azok a szakaszok is géppel telepíthetők, ahol a lánctalpas gép nem fér el vagy nem áll be. A hálót láncos feszítővel feszítjük.
Az anyagot és a gépeket saját járművel szállítjuk a helyszínre, tehát az ütemezés nem függ külső fuvarozótól.
Engedélyezés: a beruházó feladata
Közúti beruházásnál a szükséges engedélyeket a beruházó szerzi be, nem a kerítéskivitelező. Ha a nyomvonal vadászterületet vagy erdőt érint, az eljárás más és más; erről a vadvédelmi kerítések engedélyezéséről szóló összefoglaló ír.
Amit az ajánlatkéréshez adjon meg
A szakasz hossza, a tervezett magasság, a dokumentációban előírt hálótípus, a kapupontok és a vadkiugró rámpák igénye, valamint a forgalmi helyzet. Az ajánlatkérő űrlapon a kiírást PDF-ben is csatolhatja.
Az üzemeltető ellenőrzési kötelezettségei
Az előírás a kivitelezés után is ír elő feladatokat, ezek az üzemeltetőre vonatkoznak. Vadbejutás esetén megfelelő látási viszonyok mellett az észlelés helyszínét megelőző és követő 500-500 méter hosszon ellenőrizni kell a kerítést, és ha szükséges, azonnal helyre kell állítani a zárt állapotát. A vízelvezető árkok rácsának működését és zárt állapotát havonta kell ellenőrizni.
Javítási igény ezért gyakran gyorsan és szakaszosan érkezik. A kerítés karbantartásáról és javításáról szóló leírásunk erről ír.
Források és hatályosság
- e-UT 03.07.53:2019/M1:2021 Ökológiai átjárók és védőkerítések kialakítása közutak mellett, hatályos 2021. szeptember 15-től
- Elfogadta az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a 95/2021. (VII. 28.) ÚB számú határozattal; koordináló szerv a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
- A felváltott előírások: e-UT 03.07.51:2007 és e-UT 03.07.52:2007
Ez az összefoglaló tájékoztatásul készült, és nem helyettesíti az előírás, valamint az adott beruházás kiírásának elolvasását. Utolsó ellenőrzés: 2026. szeptember 3.